Üdvözöljük Dr. Plihál Katalin – Térképészeti Életút és Művek oldalán, ahol a térképészet tudományos fejlődésének mérföldköveit és szakmai eredményeit mutatjuk be.
Fedezze fel a térképészeti pálya legfontosabb állomásait és kutatásait.
Tabula Hungariae (Lázár-térkép, 1528)
Dr. Plihál Katalin egyik központi kutatása a Tabula Hungariae, az első nyomtatott magyar térkép vetületi és georeferálási elemzése. Több száz pont összevetésével modern GIS-technológiával kimutatta, hogy a térkép lineáris hibaértéke mindössze 15–30 km, kvadratikusban 15–25 km, míg cubic rendben ennél is kevesebb volt.
Vizsgálta továbbá a Ptolemaioszi kúpvetület alkalmazását, és azt, hogy az északi irány eltérése – mintegy 45°-os elforgatás – tudatos technikai döntés lehetett.
A terepi adatok (pl. lépésszámlálás vagy kocsikerék-fordulatok) használatát is szemléletesen igazolta, a térkép pontossága mindössze 5–8% eltérést mutatott a valós távolságokhoz képest
A térkép készítője – Tinódy Lázár
Plihál Katalin megfejtette a térképet készítő személyazonosságát. Irattári források alapján Tinódy Lázár volt Bakócz Tamás esztergomi érsek „hozzáértő deákja”, aki térkép készítésén kívül földmérési munkákat is végzett.
Ezáltal azonosítható Lázár mint az első ismert magyar földmérő.
Ptolemaioszi vetület alkalmazása
Elemzéseiben kimutatta, hogy a Tabula Hungariae orientációja nem véletlenszerű, hanem a Ptolemaioszi kúpvetület következménye – az északi irány meghatározása ebben a vetületben eltérő, és ez magyarázhatja az északa elforgatását
1522-es magyar–oszmán térkép
Felfedezett és vizsgált egy 1522-es nyomtatott térképet, amely a magyar–oszmán viszonyokat ábrázolja. A térkép esztétikai és tartalmi elemzése rámutat korabeli propaganda-eszközökre és új kartográfiai hagyományokat feltáró előzményként értelmezte
Digitális térképek archiválása (2010)
Zentai Lászlóval közös tanulmányukban a digitális kartográfiai dokumentumok megőrzésének elméleti és gyakorlati kihívásait térképezték fel. Kiemelték a formátumok, metaadatok és szoftverkörnyezet archiválásának fontosságát
Jacob Sandrart 1664-es térképe
2022-es kutatásában a Jacob Sandrart által készített 1664-es Magyarország-térképet elemezte, különös tekintettel a térkép rézkarc-technológiájára, propagandisztikus céljaira és a Zrínyi család történelmi szerepére
epa.oszk.hu
Összegzés
Dr. Plihál Katalin munkássága interdiszciplináris megközelítést tükröz: hagyományos levéltári kutatásokon, vetületi elméleteken, GIS‑alapú rekonstrukciókon és digitalizációs eljárásokon keresztül közelíti meg a történeti térképeket. Kutatásai új fénybe helyezik a korai magyar térképészetet, különösen a Tabula Hungariae keletkezését, szerzőjét és vetületi rendszerét, miközben hozzájárulnak a digitális térképhagyaték jövőbeni megőrzéséhez is.
Ha szeretnél konkrétabb adatokat, számszerű eredményeket vagy forráshelyeket megismerni, szívesen adok hozzá részleteket.
Tekintse át a térképész szakértő által írt könyveket és tanulmányokat.
A Tabula Hungariae… Ingolstadt, 1528. Térkép és utóélete (OSZK – Kossuth, 2013)
Részletes történeti és technikai elemzés az 1528-as térkép készítéséről és későbbi hatásairól. Link: PDF-ben hivatkozva az OSZK-Kossuth kiadványban - LINK
Nyomtatott magyar föld- és éggömbök 1840–1990 (Zrínyi, 2016)
102 magyar glóbusz bemutatása, mellékleten DVD‑vel, amelyek közül 72 interaktív formában elérhető. Link a Bookline adatlaphoz - LINK
Kard és térkép – Hadi események és propaganda a Magyarországról megjelent térképeken 1528–1718 (Zrínyi, 2020)
A hadi propaganda térképtörténete Magyarországon. Részleteket említ a GISopen konferencia-dokumentum - LINK
Timár, Molnár, Székely & Plihál (2008): “Lázár térképe és a Ptolemaioszi vetület”
Geodézia és Kartográfia, 60(7), 20–26. PDF: „Lázár térképének georeferálásáról” - LINK
Plihál (2022): “Jacob Sandrart 1664-es Magyarország-térképe”
Geodézia és Kartográfia, 74(3), 4–11. PDF a Real‑J oldalon - LINK
További tudományos művek - LINK
Nézze meg a könyveket és válogasson kedvére
VULKÁNOK